Floridsdorf (Gemeindebezirk Floridsdorf)
Floridsdorf az osztrák főváros, Bécs XXI. kerülete.
A település Floridus klosterneuburgi prépost nevét viseli, az ő idejében, 1768-ban jelölte ki ugyanis a klosterneuburgi apátság Hajdschüttauban azt a mintegy 30 láb hosszú területet a mai Schloßhaferstraße mentén, amely a település magját alkotta. A település fejlődésnek indult, 1793-ban már iskolája, 1801-ben saját temploma volt.
A vasút kiépítése is hozzájárult a település fejlődéséhez a 19. században, az északi vasút 1837-es és az északnyugati vonal 1872-es megépítését követően nemsokára megjelentek a gyárak is a község határában. Floridsdorf a századfordulóra ipari- és közlekedési centrummá, és ezzel együtt az ipari munkásság lakóhelyévé vált. 1904. december 20-án egyesítették a közeli Aspern, Hirschstetter, Kagran és Stadlau községekkel, és létrejött Bécs XXI. kerülete.
Florinsdorf már 1934-ben az antifasiszta mozgalmak egyik központjának számított, és 1938 és 1945 között a kerületi üzemek munkásai számos ellenállócsoportot szerveztek. A második világháború alatt súlyos bombakárokat szenvedett, melyeket mára helyrehoztak. A betelepülések hatására a kerület népessége az 1950-es évekbeli 70 000-ről mára 130 000 fölé nőtt, ma Bécs második legnépesebb kerülete.
A település Floridus klosterneuburgi prépost nevét viseli, az ő idejében, 1768-ban jelölte ki ugyanis a klosterneuburgi apátság Hajdschüttauban azt a mintegy 30 láb hosszú területet a mai Schloßhaferstraße mentén, amely a település magját alkotta. A település fejlődésnek indult, 1793-ban már iskolája, 1801-ben saját temploma volt.
A vasút kiépítése is hozzájárult a település fejlődéséhez a 19. században, az északi vasút 1837-es és az északnyugati vonal 1872-es megépítését követően nemsokára megjelentek a gyárak is a község határában. Floridsdorf a századfordulóra ipari- és közlekedési centrummá, és ezzel együtt az ipari munkásság lakóhelyévé vált. 1904. december 20-án egyesítették a közeli Aspern, Hirschstetter, Kagran és Stadlau községekkel, és létrejött Bécs XXI. kerülete.
Florinsdorf már 1934-ben az antifasiszta mozgalmak egyik központjának számított, és 1938 és 1945 között a kerületi üzemek munkásai számos ellenállócsoportot szerveztek. A második világháború alatt súlyos bombakárokat szenvedett, melyeket mára helyrehoztak. A betelepülések hatására a kerület népessége az 1950-es évekbeli 70 000-ről mára 130 000 fölé nőtt, ma Bécs második legnépesebb kerülete.
Térkép - Floridsdorf (Gemeindebezirk Floridsdorf)
Térkép
Ország - Ausztria
Ausztria zászlaja |
1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét az alkotmányban rögzítették. Az államszerződés lehetőséget teremtett arra, hogy Ausztria független, semleges államként a saját útját járja.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HR | Horvát nyelv (Croatian language) |
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |
DE | Német nyelv (German language) |
SL | Szlovén nyelv (Slovene language) |